Számítógépes játékok után közös motorozás

A tesóm állandóan a számítógépes, virtuális játékokon lógott. Alig lehetett kirobbantani a szobából. Nem járt sehova, nem élt társasági életet, mert állandóan a játékokon pörgött. Vagyis ilyen szempontból élt társasági életet, mert a haverjai sokszor átjöttek és együtt játszottak, de a tesóm nagyon ritkán járt el bárhova is.

Engem ez már kezdett idegesíteni. Tudom, hogy tinédzser, és ilyenkor egyik fülén be, másikon ki, amit mond neki az ember, de szerintem akkor sem egészséges, hogy valaki állandóan a számítógépen lóg és játszik. Annyi minden mást lehet csinálni a szabadidőben, főleg, hogy most már a középiskolásoknak is állandóan kell a számítógép a tanuláshoz. És ahelyett, hogy kimenne a szabadba, vagy elmenne valahova a barátaival, ugyanúgy, szabadidejében is számítógépezik.

Gondoltam ennek véget vetek, leültem vele kicsit beszélgetni. Megkérdeztem, hogy mégis mi az, ami neki ennyire tetszik az egészben, mert nem tudom elképzelni, mi lehet ezekben a játékokban olyan jó, hogy állandóan minden nap azokon lóg.

Aztán végül kiderült, hogy azért kezdett el többet játszani akkor, mert kapott egy új játékot, amiben kocsikkal, motorokkal és mi egymással lehet száguldozni és versenyezni. De mivel nem töltötte még be akkor a megfelelő életkort, nem tehette le a jogsit, és a való életben ennek a szenvedélynek, vagy hobbinak nem tudott eleget tenni. Így aztán maradt a játék. Elmagyaráztam neki, hogy értem, miről beszél, és jó, hogy valami ennyire érdekli őt, de nem szabad ennyire rákattanni az ilyen játékokra, és annyi mindent lehet csinálni a szabadidőben, hogy egy nap is kevés, hogy azt fel lehessen sorolni. Elmondtam neki azt is, hogy az élet nagyon gyorsan pörög, és meg fogja bánni, hogy ilyesmivel töltötte az idejét. Lehet élni ennek a szenvedélynek úgy is, ha közben kicsit képzi magát, elolvassa a kresz könyvet, vagy olvas az autókról, motorokról. Mivel ez érdekli őt, így ezek a dolgok teljesen opcionálisak lennének.

Nem gondoltam volna, de végül tényleg megértette, hogy miről beszéltem, és rájött, hogy ezekkel a játékokkal csak az idejét fogja elfecsérelni. Amikor aztán változtak a dolgok, kiderült, hogy ténylegesen érdeklik őt ezek a dolgok. Az autók és motorok felépítése, és minden egyéb. Így aztán az évek alatt eljutottunk odáig, hogy elvégzett egy szakmát is, autószerelő és technikus lett. Közben letette a jogsit autóra és motorra is egyaránt. Az összespórolt pénzén pedig vett magának agy motort is, azt hiszem, hogy talán fél évvel ezelőtt.

Ahogy teltek az évek és láttam rajta, mennyire érdekli őt ez a téma, valahogy a motorozás iránti vágy rám is rám ragadt. Sokat beszéltünk erről anno, aztán most végül ott tartunk, hogy én is letettem a jogsit. Volt egy kis spórolt pénzem, de karácsonyra a szüleim kipótolták, így tudtam venni egy motort én is. Én 4 évvel vagyok nála idősebb, külön lakom tőlük, vannak kiadásaim nekem is – gondolom, ezt nem kell ecsetelni -, így aztán nem volt pont annyi pénzem, hogy egy jó motort meg tudjak csak úgy venni magamnak. Ezért nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy segítettek elérni ezt az álmomat is.

motoros ruházatMost már a tesómmal közösen motorozunk. Nemrég rátaláltunk egy weboldalra, a neve sixgear.eu. Nagyon jól fel van építve az oldal, motoros ruházat kapható náluk. Együtt néztünk körbe az oldalon, megnéztük a kínálatot. Van itt motoros kesztyű, kabát, nadrág, minden, amire szükség van. Nekem már nagyon kellett akkor egy új kesztyű, neki pedig egy nadrág. Láttuk az oldalon, hogy van budapesti üzletük is, így közösen elmentünk egyik hétköznap, amikor egyikünk sem dolgozott. Nála úgy van, hogy ő osztja be az idejét, hiszen ő tudja, mikor mit tud elvállalni, nekem pedig vannak szabadnapjaim, amiket pluszban kapok, így könnyen megoldható volt, hogy kiválasszunk egy napot, amikor elmegyünk motoros cuccot válogatni magunknak. Elmentünk végül az üzletbe, megmutattuk a telefonunkon, hogy mit néztünk ki magunknak, mire lenne szükségünk, és egyből az eladó már hozta is nekünk. Elmondott mindent a termékekről, amit érdemes tudnunk róluk, fel is próbálhattunk. Minden szuperül ment, nem is távoztunk üres kézzel. Utána megbeszéltük, hogy valamelyik hétvégén elmegyünk közösen motorozni. És ezt mindig be is tartjuk azóta, ez lett a közös hobbink, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy a dolgos mindennapok nem érintik negatívan a testvéremmel való viszonyomat. Nagyon jól elvagyunk, imádunk motorozni, és ez így is marad, előreláthatólag.